Kisokosunk első részében azokat a kifejezéseket szedtük össze, amelyeket a látásellenőrzés, látásvizsgálat során hallhatunk. Most azokat az alapfogalmakat magyarázzuk el, amelyeket a látásunkkal, valamint a szemünk egészségével kapcsolatban hallhatunk gyakran.
Látásproblémák
- Látásproblémák: Szférikus (gömb) felszínű optikai elemeknél a fókusztávolságok közötti eltérés miatt bekövetkező hiba, a szembe érkező fénysugarak a retina, azaz látóideghártya síkja előtt vagy mögött egyesülnek képponttá.
- Asztigmia: Az astigmiás szem a párhuzamos fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti össze, hanem a különböző meridiánokban beeső sugarakat különböző helyeken, úgynevezett gyűjtővonalakban egyesíti. Ennek oka, hogy a szem törőközegei közül a szaruhártya (cornea) és néha a szemlencse felszíne valamelyik átmérő irányában domborúbb, és az arra merőleges átmérőben kevésbé domború. Még több információért olvasd el Leggyakoribb látásproblémák és kezelésük című cikkünket.
- Rövidlátás: Azaz a Myópia. A rövidlátás legtöbbször azért alakul ki, mert a szemgolyó túl hosszú a törőképességéhez képest, vagy a szemlencse és a szaruhártya domborúbb a kelleténél. A távolabbi tárgy által visszavert fénysugarak a látóideghártya síkja előtt találkoznak a szemben, a beeső fény túl erősen törik, így a kép életlen lesz. Minél távolabbról nézi a rövidlátó személy az adott tárgyat, a fénysugarak találkozási pontja annál beljebb esik, tehát a kép is homályosabb lesz. A myopiás szemű ember csak véges távolságon belül lát élesen, de távolra nem. Leggyakoribb látásproblémák és kezelésük című cikkünket.
- Távollátás: Azaz Hypermetropia. A közeli tárgy által visszavert fénysugarak a látóideghártya síkja mögött találkoznak a szemben; minél közelebbről nézi a távollátó személy az adott tárgyat, a fénysugarak találkozási pontja annál hátrébb kerül, tehát a kép is annál homályosabb lesz. A hypermetropiás szemű ember sem közelre, sem távolra nem lát élesen, mivel a tárgyakról a szemébe érkező fénysugarak vagy párhuzamosak vagy széttartó irányúak. Az emberek közel 50%-a távollátó, de sok esetben olyan kis mértékű, hogy nem derül rá fény. Leggyakoribb látásproblémák és kezelésük című cikkünket.
- Öregszeműség: Másik nevén Presbyopia. Nem összekeverendő a távollátással, mert bár maga a végkifejlet hasonló, az okok máshol keresendők. Mint minden szervünk, úgy a szemünk is öregszik. 40 éves kor felett szemünk alkalmazkodóképessége folyamatosan csökken, ez korral járó, fiziológiás folyamat. A presbyopiás szemű ember kezdetleges panasza, hogy a közeli munkát a megszokott távolságból már nem tudja elvégezni, különösen gyengébb megvilágítás során, távolra viszont változatlanul jól lát, amennyiben teljes a látásélessége. Panasza a közelre tekintés során fókuszálási nehézség, a gyakori fejfájás, főleg hosszas közeli munkát (főleg számítógépes munkát) követően. Az öregszeműség mindenkit elér, és 5-10 évente okoz egy dioptriányi látásromlást. Leggyakoribb látásproblémák és kezelésük című cikkünket.
- Anisometropia: Jelentős különbség a két szem fénytörése között. Például az egyik szem rövidlátó, a másik pedig távollátó.
- Tompalátás: Amennyiben a szemből nem érkezik megfelelő, éles, kontrasztos kép, az agy nem tudja feldolgozni megfelelően a kapott információt. A látásélességet nem lehet 30-40%-nál jobban kikorrigálni.
- Színvakság: A színvakokat anopiásoknak nevezzük, attól függően, melyik színérzékelő receptor megléte hiányzik, ha a vörös = protanopia, ha a zöld = denteranopia. Nagyon ritka a teljes színvakság = achromatopsia.
- Színtévesztés: Általában kétféle szín a vörös és a zöld színre vonatkozik. Az enyhe színtévesztőket anomalis színlátóknak nevezzük. ( vörös = protanomalia, a zöld = denteranomalia.
Szembetegségek:
- Időskori makuladegeneráció: A makuladegeneráció a retina (látóideghártya) degeneratív betegsége, az éleslátásért felelős ideghártya-terület (a sárgafolt) betegsége. Folyamatai lehetnek szerzettek, mint például nagyfokú rövidlátás, de lehetnek örökletesek is. Az idős (50-80 év közötti) emberek vakságának leggyakoribb oka. A leggyakoribb időskori szembetegségről bővebben IDE kattintva olvashatsz.
- Zöldhályog: A zöldhályog másik neve a glaukóma. A szemgolyón belül keringő folyadék a csarnokvíz, amelynek termelése és elvezetése amennyiben egyensúlyban van, biztosítja a szem átlagos 16 Hgmm nyomását. A szemnek valamennyi, nyomásfokozódással járó megbetegedését közös néven zöldhályognak nevezzük. A nyomásfokozódás során a látóidegen belül lévő látóidegsejtek pusztulásnak indulnak, ami látótérkieséshez és látásromláshoz, súlyosabb esetben akár látásvesztéshez is vezethet. A leggyakoribb időskori szembetegségről bővebben IDE kattintva olvashatsz.
- Szürkehályog: A szürkehályog, más néven katarakta a szemlencse leggyakoribb betegsége. A szürkehályog során a szemlencse elveszíti átlátszóságát, és elszürkül, olyan mértékű elhomályosodást okozva, amely megakadályozza az éles látást. A leggyakoribb időskori szembetegségről bővebben IDE kattintva olvashatsz.
- Kötőhártya-gyulladás: A szem kötőhártyája a szemgolyónk védőszerve, a szemhéj belső felszínét és a szemgolyót fedi. Vékony, áttetsző, erekben gazdag réteg. Leggyakoribb megbetegedései a gyulladások, amelyeknek négy kategóriája ismert: bakteriális kötőhártya-gyulladás, allergiás kötőhártya-gyulladás, szemszárazságból adódó kötőhártya-gyulladás, vírusos kötőhártya-gyulladás. A leggyakoribb szembetegségről bővebben IDE kattintva olvashatsz.
- Szemárpa: Az árpa a szemhéjszéli mirigyek akut gyulladása, általában a stapphyloccocus baktérium okozza. Megkülönböztethetünk belső árpát, amelyet a Meibom-mirigyek gyulladása okoz, és külső árpát, amely a Moll-mirigyek gyulladása során alakul ki. A leggyakoribb szembetegségről bővebben IDE kattintva olvashatsz.
- Szemszárazság: A szemszárazság két legjellemzőbb oka: a nem megfelelő mennyiségű könnytermelés vagy a termelődött könny túl gyors elpárolgása a szemfelszínről. Utóbbiért sokszor a sok számítógép előtt töltött idő a felelős, amelyet száraz szem szindrómának is nevezünk. A leggyakoribb szembetegségről bővebben IDE kattintva olvashatsz.
- Kancsalság: A két szem nézővonala nem párhuzamos távolra nézés során, illetve a két szem nézővonala nem a nézett pontban metszi egymást . Ha a kancsalság oka szemizombénulás, és mindkét szem jól lát, az illető két képet lát egyszerre, ami nagyon zavaró. Amennyiben a szemmozgató izmok nem bénultak, de azok együttműködésének egyensúlya megbomlik, ez már kigyermekkorban kialakulhat. Ilyenkor az agy egyszerre csak az egyik szemből érkező képet használja, a másik, éppen nem használt szem kancsal állásba kerül. Habár mindkét szem jól lát, de egyszerre nem használhatóak, nincsen kétszemes együttlátás, ennek következménye a nem megfelelő térlátás.
Káros fények:
- UV sugárzás: Az ultraibolya sugárzás az emberi szem számára láthatatlan, de fontos része mindennapos életünknek. Meghatározó szerepet tölt be a D-vitamin képződésében, élénkítő hatással van ránk, serkenti az endorfin hormon termelődését. Káros hatásai is vannak a szervezetünkre nézve, például a bőrünkre és a szemünkre így amikor napszemüveget vásárolsz, figyelj arra, hogy mindenképpen UV400-as lencsével ellátott modellt vásárolj!
- UV A sugárzás: A UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb. Ez a sugárzás hatol a legmélyebbre a szemünkben és a bőrünkben, és bár nem égünk le tőle, hatalmas károkat okozhat. A szem körüli bőr öregedése és a melanoma kialakulása mellett óriási szerepet játszik a makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulásában.
- UV B sugárzás: Nagy részét elnyeli a Föld ózonrétege. Ennek a sugárzásnak köszönhető a barnaságunk; elősegíti a csontképződést. Ám ez nem veszélytelen: le is éghetünk tőle és az UVA-hoz hasonlóan a bőrrák kifejlődésében is szerepe van. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve.
- Kék fény: A kék fény a látható spektrum ibolya-kék tartományában keletkező fény. A – közismertebb – UV fénynél alacsonyabb energiájú, de szinte teljes mértékben szűrés nélkül halad át a szemen, majd eléri a retinát. A túl sok kék fény idővel retinakárosodást okozhat. Az elsődleges kék fény kibocsájtó a Nap, utána következnek a digitális képernyők és a LED fényforrások. Mint a fényre általánosságban, úgy a kék fényre is szükségünk van, a cirkadián, azaz az egynapos biológiai ütem működését befolyásolja: tehát ahhoz, hogy a központi idegrendszerünk a megfelelő időben „árasszon el” bennünket melatoninnal, az alvásért felelős hormonunkkal, kerülnünk kell a kék fényt kibocsájtó eszközök használatát lefekvés előtt. Részletesebben ITT olvashatsz a kék fényről.
