KezdőlapLátásproblémákÖregszeműség Leggyakoribb időskori szembetegségek

Leggyakoribb időskori szembetegségek

Kapcsolódó cíkkek:

Hogyan készülj fel egy látásvizsgálatra?

Az már megszokottá vált, hogy októberben minden platformon felhívják...

SZAKEMBER VS INTERNET – Miért fordulj szakemberhez dioptriás szemüveg vásárlása esetén?

Azt gondolom ebben a témában optikus szakemberekként mindannyian egyetértünk: a...

​Mit tehet a vásárló, ha elégedetlen volt az optikában kapott termékkel?!

- fogyasztóvédelmi kisokos – A legtöbben tisztában vannak a vásárlással...

​Láss jól a víz alatt is!

Nyaranta még azok is szívesen szelik a hosszokat egy...

​ 8 tipp, hogy kontaktlencsésként is önfeledten nyaralhass

Ha kontaktlencsét viselsz, akkor tisztában vagy vele, hogy extra...

Miután jobban megismerkedtünk a leggyakrabban előforduló szembetegségekkel, most azokról a rendellenességekről lesz szó, amelyek kifejezetten az idősödő korosztály számára jelentenek problémát. Mindannyiunknak érdemes tisztában lenni velük, hiszen egy kis odafigyeléssel megelőzhetjük, lelassíthatjuk kialakulásukat.

Arról már írtunk korábban is, hogy milyen problémával mely szakembert érdemes felkeresned: optikust, optometristát vagy szemész szakorvost. Az alábbi, már kialakult betegségeket kizárólag szemész szakorvos tudja kezelni, így amennyiben bármely itt felsorolt tünetet észleled magadon, ne optikai szaküzlethez, hanem területi szemészetedhez fordulj segítségért!

Szürkehályog:

A szürkehályog, más néven katarakta a szemlencse leggyakoribb betegsége. A szürkehályog során a szemlencse elveszíti átlátszóságát, és elszürkül, olyan mértékű elhomályosodást okozva, amely megakadályozza az éles látást.

A hályogképződésnek számos oka lehetséges, mint például öröklött, veleszületett (méhen belüli magzatkárosodás, fertőzés során) tényezők, mechanikai sérülések, környezeti hatások (UV sugárzás, hő- és röntgen-sugár), hormonális tényezők, érhártya gyulladása, cukorbetegség, és számos egyéb ok.

Leggyakrabban idős korban alakul ki a szemlencse elöregedése miatt: ekkor a szervezetünk már nem tud megfelelő mennyiségű vizet tárolni, ezért a lencse ion-egyensúlya felborul, az oxidatív anyagcsere csökkenésével csökken a kálium-, és nő a nátrium-koncentráció, melynek következménye az elváltozás. Jellemzően 65 éves kor körül jelentkezik a probléma először, de ekkor mértéke általában még nem kifejezetten zavarja a látást. A 75. életévüket betöltöttek közel 70%-ának viszont már van látást is zavaró lencseelváltozása, amely kezelés nélkül akár a látás szinte teljes elvesztéséhez is vezethet.

  • Tünetek: A szürkehályog kezdetben alig érzékelhető foltokban jelenik meg a szemlencsén, majd lassan, fokozatosan elveszíti átlátszóságát, elszürkül, és az évek alatt egyre homályosabbá válik a kép. Mivel a szemlencse törőereje megemelkedhet, átmeneti látásjavulást is okozhat, ebben az esetben a meglévő szemüveg dioptriáját javasolt csökkenteni. Kezeletlen esetben a szem megvakulását is okozhatja.

  • Kezelése: A szürkehályog kizárólag műtéti úton gyógyítható. A műtétet szemész szakorvos végzi. A szemen pár milliméteres bemetszést ejt, majd azon keresztül ultrahangos eszköz segítségével eltávolítja az elszürkült lencsét, amit ezután műlencsével pótol. Az eljárás rutinszerűnek számít, mindössze körülbelül 15 percet vesz igénybe.

Zöldhályog:

A zöldhályog másik neve a glaukóma. A szemgolyón belül keringő folyadék a csarnokvíz, amelynek termelése és elvezetése amennyiben egyensúlyban van, biztosítja a szem állandó 16-18 Hgmm közötti nyomását. A szemnek valamennyi, nyomásfokozódással járó megbetegedését közös néven zöldhályognak nevezzük. A nyomásfokozódás során a látóidegen belül lévő látóidegsejtek pusztulásnak indulnak, ami látótérkieséshez és látásromláshoz, súlyosabb esetben akár látásvesztéshez is vezethet.

Jellemzően 40-50 évnél idősebb embereknél alakul ki, és a hajlam örökölhető. Önálló betegség formájában kialakulhat hirtelen fellépő nyomásfokozódás (glaucomás roham), valamint másik típusa a hosszasan, éveken át tartó lassú szemnyomás emelkedés, amely visszafordíthatatlan látásromlást okozhat. Továbbá veleszületett formája is előfordulhat. A kiváltó okok között gyakran előfordul, hogy a nyomásfokozódás valamilyen más szembetegség következményeként alakul ki, például szivárványhártya-gyulladása, szem érrendszerének betegsége, de kockázati tényező lehet a cukorbetegség, valamint a szemet érő sérülés is.

  • Tünetek: Glaucomás roham (hirtelen fellépő nyomásfokozódás) során a szem körüli csontok nagyon fájdalmasak, a látás hirtelen leromlik, hányingert akár hányást is okozhat, a szemgolyó kőkemény tapintású. Amennyiben a szemnyomás, lassan, alattomosan emelkedik több éven át, a látótér fokozatos beszűkülése, ezzel együtt látásromlás érzékelése a tünet.

  • Kezelése: Mindig a kiváltó ok típusától függően konzervatív és/vagy műtéti úton történik. Leggyakrabban alkalmazott gyógyszeres kezelés lényege, hogy a szemgolyón belül keringő csarnokvíz termelése és elvezetése akadálymentes legyen a szemgolyón belül, ilyen módon megelőzve a szemnyomás megemelkedését. A műtéti kezelés abban az esetben igazán eredményes, ha a szemnyomás értéke a szemgolyón belül gyógyszeres kezelés nélkül is élettani határon belül mozog.

A glaucoma során kialakuló látásromlás vissza nem fordítható, de megállítható. A zöldhályogos roham akár pár óra alatt teljes megvakuláshoz vezethet, sürgősségi ellátást igényel.

A megfelelő időben észlelt és kezelésbe vett glaucomás beteg kórjóslata, prognózisa eredményes lehet, főleg abban az esetben, ha rendszeres szemészorvosi ellenőrzésen vesz részt, és betartja az előírt orvosi utasításokat.

A rendszeres testmozgás, az egészséges életmód, és a rendszeres látásellenőrzés segít megelőzni vagy lassítani a leggyakoribb időskori szembetegségek kialakulását.

Makuladegeneráció:

A makuladegeneráció a retina (látóideghártya) degeneratív betegsége, az éleslátásért felelős ideghártya-terület (a sárgafolt) betegsége. Folyamatai lehetnek szerzettek, mint például nagyfokú rövidlátás, de lehetnek örökletesek is. Az idős (50-80 év közötti) emberek vakságának leggyakoribb oka.

Két fő típusát különböztethetjük meg: száraz és nedves.

A száraz makulagedeneráció során a látóideghártya legkülső rétege elvékonyodik, általában mindkét szemet érinti, de nem egyforma mértékben. Kezdetben a károsodás mértéke csak vizsgálatokkal mutatható ki, a beteg nem vesz észre a látásban változást; később viszont fokozatos és folyamatos látásromlást okoz.

A nedves makuladegeneráció esetében kóros vérerek (érújdonképződések) nőnek ki a sárgafolt alatti érhártyából a látóideghártyába. Ezekből folyadék (vér vagy vérsavó) szivárog, innen ered a betegség elnevezése is egyben. A vér felhalmozódásával a középponti látás torzzá és homályossá válik. A látásromlás általában gyors és nagyfokú. Amennyiben az egyik szemen kialakul, nagy az esélye, hogy a másik szemen is megjelenjen.

A betegségre hajlamosító tényezők: dohányzás, túlzott UV sugárzás, szív és érrendszeri betegségek.

  • Tünetek: Lassú és folyamatos látásromlás, amely főleg az olvasóképességet érinti. Jellegzetes panasza az, hogy „éppen azt nem látom, amire ránézek”.

  • Kezelése: A betegségnek jelenleg nincsen hatékony kezelési módja, de ez nem azt jelenti, hogy a beteg okvetlenül elveszíti a látását. A betegség egyes formáinak sikeres kezelése arra irányul, hogy a károsodás folyamatát lelassítsák, súlyosbodását megakadályozzák. Minél korábbi stádiumban kezdik el a kezelést, annál nagyobb az esély a megmaradt látás fenntartására. Többféle eljárás is ismert, de az, hogy melyiket alkalmazza a szemész szakorvos, esetfüggő.

    • Injekciós terápia: Üvegtestbe fecskendezett, érképződést gátló anyag ismételt alkalmazása, amely lassítja a folyamatot. Jelenleg ez a leggyakoribb kezelési mód. Hatékony, de rendszeresen (akár havonta) ismételni kell a szükséges hatás fenntartásáért.

    • Lézeres terápia: A lézeres kezelés során elzárják a kórós ereket. Ezáltal csökkentve a kialakult érújdonképződések mennyiségét.

    • Fotodinámiás terápia: A kórós erek elzárása speciális megvilágítás hatására aktiválódó fényérzékeny anyaggal, amelynek célja a kóros erek elpusztítása. Csak ritkán, speciális esetekben alkalmazzák.

    • Látásjavító segédeszközök: A különböző tevékenységekhez különböző nagyítókat biztosítanak, amelyek a még ép területeket használják fel.

    • Táplálék kiegészítők alkalmazása: a betegség megelőzésében van jelentőségük, antioxidánsok, cink és réz A, C, E vitaminok (látóideghártya oxidációs károsodását csökkentik).

Hogyan előzhetjük meg, vagy hátráltathatjuk ezen szembetegségek kialakulását?

A fent felsorolt három szembetegség bár nagyon különböző, egy közös vonásuk van: minél inkább figyelünk szemünk egészségére, annál ritkábban, annál később kell megküzdenünk velük.

Pár jótanács a megelőzés érdekében:

  • Megfelelő mennyiségű folyadékpótlás: Ahogy idősödünk, szervezetünk egyre nehezebben tárolja a bevitt folyadékot, ennek megfelelően többre van szükségünk belőle. Mindig figyeljünk arra, hogy eleget igyunk!

  • Károsfény-védelem: Nem csak a káros UV-sugaraktól, de a digitális képernyők és különböző LED fényforrások által kibocsájtott kék fénytől is védjük szemünket. Így tovább tudjuk látószervünket fiatalon tartani.

  • Rendszeres látásellenőrzés: Bár a fent említett betegségek kezeléséhez első körben mindig szemész szakorvos segítségére van szükség, időben történő felismerésükhöz elengedhetetlen a rendszeres látásellenőrzés.

Keresd meg a hozzád legközelebbi optikai szaküzletet OPTIKAKERESŐNK segítségével, és jelentkezz be éves látásellenőrzésedre még ma!

Az OPTIKAKERESŐ segítségével megtalálhatja az önhöz legközelebbi optikai szaküzletet! Ne bízza a véletlenre a szakember kiválasztását, használja megbízható keresőnket!

Addig is kövesd Facebook oldalunkat frissülő tartalmainkért!
Tudj meg rólunk többet Youtube csatornánkon: http://bit.ly/SzeretemASzemem_YouTube