KezdőlapLátásproblémákSzemegészség Leggyakoribb szembetegségek

Leggyakoribb szembetegségek

Kapcsolódó cíkkek:

SZAKEMBER VS INTERNET – Miért fordulj szakemberhez dioptriás szemüveg vásárlása esetén?

Azt gondolom ebben a témában optikus szakemberekként mindannyian egyetértünk: a...

​Mit tehet a vásárló, ha elégedetlen volt az optikában kapott termékkel?!

- fogyasztóvédelmi kisokos – A legtöbben tisztában vannak a vásárlással...

​Láss jól a víz alatt is!

Nyaranta még azok is szívesen szelik a hosszokat egy...

​ 8 tipp, hogy kontaktlencsésként is önfeledten nyaralhass

Ha kontaktlencsét viselsz, akkor tisztában vagy vele, hogy extra...

​8 tipp, hogy szemüvegesként is önfeledten nyaralhass

A nyári időszak beköszöntével, az optikákba érkező vásárlók, gyakran...

Lépten-nyomon találkozunk ezekkel a betegségekkel, talán nekünk is volt már valamelyik, mégsem mindig tudjuk, hogy melyik, hogy alakul ki, és hogy érdemes őket kezelni. Bár a Szeretem a szemem projekt mögött első sorban optikusok és optometristák állnak, akik hatásköre többnyire nem terjed ki ezen betegségek kezelésére, fontos, hogy mindannyian tudjuk, ezekkel a betegségekkel optikushoz, optometristához, vagy szemész szakorvoshoz kell fordulnunk.

Az alábbi betegségek bármelyikével találkozol, kérd szemész szakorvos segítségét!

Árpa, jégárpa:

Az árpa a szemhéjszéli mirigyek akut gyulladása, általában a stapphyloccocus baktérium okozza. Megkülönböztethetünk belső árpát, amelyet a Meibom-mirigyek gyulladása okoz, és külső árpát, amely a Moll-mirigyek gyulladása során alakul ki.

Fő tünete: szemhéj duzzanata, gyakran vörösség a szemhéj bőrén, és vöröses göb kialakulása. Előidézhetik a nem megfelelő higiéniai körülmények, de a legyengült immunrendszer is állhat a kialakulása hátterében.

A jégárpa a Meibom-mirigyek krónikus megbetegedése, amelynek során a mirigyek kivezetőcsatornája elzáródik.

Fő tünete: általában gyulladásmentes környezetben, éles határú, borsónyi méretü göb kialakulása a szemhéj széléhez közeli területen.

Kötőhártya-gyulladás:

A szem kötőhártyája a szemgolyónk védőszerve, a szemhéj belső felszínét és a szemgolyót fedi. Vékony, áttetsző, erekben gazdag réteg. Leggyakoribb megbetegedései a gyulladások, amelyeknek négy kategóriája ismert:

  • Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Gennyesedést okozó baktériuma például a tüdőgyulladásért is felelős streptococcus, gennyesdést nem okozó baktériuma pedig például a bőrfertőzést is okozó staphylococcus. Ezek mellett számos más baktérium is okozhat hasonló tüneteket, például a különböző nemi betegségekért felelős chlamydia vagy gonorrhea. 

Jellemző tünetek: idegentest-érzés, viszketés, szúró érzet, vérbőség, fénykerülés, könnyezés, duzzadt, vörös szemhéjak.

  • Allergiás kötőhártya-gyulladás: A tavaszi és nyári, koraőszi allergiaszezonban sokaknál jelentkezik, amit első sorban a levegőbe jutott különböző pollenek okoznak Kezeléséhez szemész szakorvos mellett allergológus szakember segítségére is szükség lehet. 

Jellemző tünetek: eltérő mértékű vérbőség, viszketés, könnyezés, minimális váladék, tüsszögés, orrdugulás, garatviszketés

  • Szemszárazságból adódó kötőhártya-gyulladás: A szemünket számos környezeti hatás száríthatja, úgy, mint például a téli időszakban a fűtés miatt kialakuló száraz levegő, nyári időszakban pedig a légkondicionáló és ventilátor használata. A szemszárazság kialakulásáról alább bővebben írunk.

Jellemző tünetek: vérbőség, idegentest-érzés, szúró és/vagy égő érzet.

  • Vírusos kötőhártya-gyulladás: Többnyire enyhe lefolyású, egy része szisztémás betegségek részjelenségeként jelenik meg: például felső légúti hurutot előidéző vírusok is okozhatják. 

Jellemző tünetek: diszkomfortérzés, fényérzékenység, láz, fejfájás, izomfájdalmak, felső légúti gyulladás.

Szemszárazság:

A szemgolyónk elülső felszínét borító könnyfilm feladata nem csak a szaruhártya a és a kötőhártya állandó nedvesen tartása, hanem a külső szaruhártya-réteg oxigén- és tápanyagellátása, a szaruhártya felületének kiegyenlítése, a szem fizikai védelme bakteriális és vírusos támadás ellen, valamint a bekerülő idegentestek kiöblítése. Így a szemszárazság kialakulása hosszú távon további egészségügyi problémák kialakulásához is vezethet.

A szemszárazság főleg nőket érint: a menopauzával bekövetkező hormonális változások miatt esetükben hamarabb kialakul ez a probléma.

A szemszárazság tünetei a következők lehetnek:

  • idegentest-érzés a szemben,

  • szúró, égő érzés, szemviszketés,

  • szempirosság,

  • homályos látás,

  • időként erős könnyezés,

  • rendszeresen visszatérő kötőhártya-gyulladás.

A szemszárazság két legjellemzőbb oka: a nem megfelelő mennyiségű könnytermelés vagy a termelődött könny túl gyors elpárolgása a szemfelszínről.

Az okok nagyon különbözőek lehetnek.

  • Könnytermelés visszaesése:

    • Könnymirigyek és kivezető csatornáik nem megfelelő működése. Leggyakrabban a könnymirigyek autoimmun gyulladásos betegsége okozza, de előfordulhat cukorbetegség, herpeszvírus-fertőzés, vagy hosszan tartó kontaktlencse-viselés miatt is.

  • Könnyfilm fokozott párolgása:

    • Külső körülmények: enyhébb tünetek esetében gyakran áll a szemszárazság kialakulása mögött száraz levegő, légkondicionáló, huzat, vagy nem elegendő folyadék fogyasztása.

    • Képernyő előtti munkavégzés: a fokozott közelre fókuszálás során keveset pislogunk, így szemünk hamar kiszáradhat. Ajánlott óránkét 10-15 perces szüneteket beiktatni, akár az ablak közelébe állva, hogy pár percig az eget kémlelve pihentessük szemünket. Így megelőzhetjük a tünetek kialakulását.

    • Hormonális változások: nők esetében a változókori hormonváltozás, de akár a fogamzásgátló szedése is közrejátszhat a szemszárazság kialakulásában.

    • Születési rendellenesség: előfordulhat olyan adottság, amikor a szemhéjak között túl nagy a rés.

    • Szemszárazságot okozó betegségek: bármilyen lázzal járó megbetegedés, reumatológiai megbetegedések, Sjögren-szindróma, lupus, sokízületi gyulladás, köszvény, neurodermitis, pajzsmirigybetegségek.

    • Meibom-mirigy működése csökken: a Meibom-mirigyek a könnyfilm olajos rétegét állítják elő, amely megakadályozza a könnyfilm fokozott párolgását, – hiányában csaknem tízszer gyorsabban párolog el szemünkről a könnyfilm.

Bármely típusról is legyen szó, kóros szemszárazság esetén a szemész szakorvos elsőként könnytermelési vizsgálatot fog végezni, majd annak eredménye szerint halad tovább a pontos diagnózis megállapításához.

Azért fontos felismerni, hogy látásproblémával vagy szembetegséggel állunk-e szemben, hogy biztosan a megfelelő szakember segítségét kérjük „orvoslásukhoz”. A kulcs mindegyik betegség esetében az idő: minél korábban felismerik és kezelik a problémát, annál több fejfájástól szabadítjuk meg magunkat.

Bár sem optikus, sem optometrista szakember nem hivatott gyógyítani a fent említett szembetegségeket, a szemszárazság egyes tünetein, amennyiben azok biztosan a külső körülmények (úgy, mint száraz levegő, huzat, képernyő előtti munkavégzés) miatt alakulnak ki, tudnak tanácsot adni, valamint az optikus szaküzletekben van lehetőséged ellenőrzött, minőségi szemcsepp vásárlására, amit biztonsággal alkalmazhatsz egy-egy hosszabb munkanap után.

Szeretnéd megtalálni a hozzád legközelebbi optikai szaküzletet? OPTIKAKERESŐNK segít!

Az OPTIKAKERESŐ segítségével megtalálhatja az önhöz legközelebbi optikai szaküzletet! Ne bízza a véletlenre a szakember kiválasztását, használja megbízható keresőnket!

Addig is kövesd Facebook oldalunkat frissülő tartalmainkért!
Tudj meg rólunk többet Youtube csatornánkon: http://bit.ly/SzeretemASzemem_YouTube