A wayfarernél jellegzetesebb talán már csak az aviator forma. Semmilyen trend nem tudott az útjába állni és még máig is az egyik legnépszerűbb fazon a világon.
Nem hiába, hiszen egyszerű és szinte minden arcformához jól illik, történelme pedig csak még vonzóbbá teszi ezt a formát. A wayfarer megszületése Raymond Stegeman nevéhez fűződik, aki a Bausch and Lomb-nak tervezett kereteket és akinek a cég több tucatnyi szabadalmat köszönhetett.
Az 1952-ben piacra kerülő forma alakja az ötvenes évek egyik nagy divatjára hajaz: a Cadillac kocsik féklámpájának rakétaalakjára, amelyet amúgy még ők is a repülőgépektől kölcsönöztek. A lencserész jellegzetesen trapéz alakú, kicsit előre felé dől, de a jól megtervezett, masszív száraktól stabil, kicsit férfias megjelenést eredményez.
A wayfarer volt az első igazán felkapott forma, amelynek alapanyaga nem fém, hanem műanyag volt. A vastag keret erős karaktert adott a szemüvegeknek, nagy újítást hozva ezzel a piacra.
Megalkotása óta rengeteg sztár sorakozott fel a wayfarer mögé. Az első hullám után az eladások kicsit visszaestek, de a forma gyártásának befejezése helyett a szemüveget gyártó cég inkább a filmipar segítségét kérte: a filmekben fel-feltűnő modell visszahozta a keretet a kedvencek közé. Audrey Hepburn-től kezdve a Miami Vice-ig szinte minden ikonikusnak mondható filmben és sorozatban találkozhattunk legalább egy wayfarerrel.
Az új évezredben kicsit frissített formával jelent meg a wayfarer, a 2010-es retróhullámmal pedig ismét bebiztosította helyét a polcokon és még egy jó darabig nem is fog távozni onnan valószínűleg.